Dr. Bolberitz Pál :
Isten lényege,tulajdonságai
A felvilágosodás korától a zsidó liberális politikusok szerint nincs szükség a teológiára és a filozófiára, mivel a tudományok és a hatalom istenítésével, az ember - mint személy - központbahelyezésével, megtalálták azt az istenpótlékot, amely erkölcsi törvények nélkül ad terepet minden gondolkodásnak. A cél szentesíti az eszközt, szól az ő ideájuk, ami ma is tart: visszajutottunk tehát napjainkhoz, amikor is minden Isten ellenes gondolkodásnak melegágya a körülöttünk lévő világ.
Isten értelem által való megközelítése a gondolkodó hívő ember elengedhetetlen szükséglete. Ha értelmünkkel nem fogjuk fel hitünk igazságait, akkor az életünkben elkerülhetetlenül bekövetkező határesetek eltávolíthatnak Istentől. Filozófiai szempontból Isten legfőbb tulajdonsága az egyszerűség. Isten egy, egységben létezik. A létező világban egyedül Istenről mondhatjuk, hogy a légyege és a léte azonos. Az embernél a lényeg és a lét között valós különbség van. Az életről alkotott elképzeléshez (lényeghez) igyekszünk igazítani a létezésünket (egzisztenciánkat). Ha elérjük kitűzött célunkat, akkor ez jó érzéssel tölt el bennünket. Remélni annak kell, aki időben él, a múlt, jelen, jövő összefüggésében. Istenben nincs remény, mivel Ő öröktől fogva „célban van”. Isten boldog. Az üdvözültek, akik Istennél vannak, hasonló életállapotban léteznek tovább: nem lehetnek már boldogabbak, célba értek. A szeretet taranszcendens, minden kategória fölött áll – ezért marad meg akkor is, amikor minden elmúlik. Nem térben és időben létezik. Szellemi, abszolút tökéletes létező. Nem létezik benne anyag, mert az anyag tökéletlen. Az anyag és a szellem azonos tulajdonsága, hogy létező valóság. Létezési módjukban van a különbség: az anyag összetett, részekből áll, megszámlálható, megmérhető. A szellemi létezési mód egység szerinti. A szellemi lélek a test egészében és minden egyes részében van jelen. A szellemi létmódra működéséből következtetünk. Isten öröktől fogva jelenben létezik, tudja, mit csinálunk és mégis tiszteli a szabad akaratunkat.
-Negatív teológia: Isten egészen más, mint a létező világ és az ember. (Pl.: Isten egészen másképp jó, mint az ember.) Ennek veszélye, hogy ha Isten teljesen más, mint a világ, akkor milyen alapon mondjuk, hogy az ember Isten képmása, hogy Isten Fia emberré lett.
-Pozitív teológia: Fokozatosság útján vetíti ki Istenre a pozitív tulajdonságokat. (Pl.: Az ember jó, de Isten tökéletesen jó.) Ennek a veszélye a projekció, ahol az ember a mérce: abszolút jó az Isten, de mégis csak olyan módon, mint az ember.
-Krisztológia: Krisztusban Isten Fia testesült meg, aki valóságos Isten és valóságos ember. Isteni személye működik mind isteni, mind emberi természetén keresztül, ami nincs összekeveredve, de mégis egységesen működik. Erről semmiféle tapasztalatunk nincs, ezért a hit titkait nagyon nehéz megközelíteni. Az ember mindig egy megelőző tapasztalat alapján alkot véleményt az ismeretlenről. Istenről nincs megelőző „nem fogalmunk” (pl. a szék nem asztal). Isten önmaga definíciója: a „nem más”, hanem önmaga – aki van. A világban lévő összes létező arra törekszik, hogy önmaga legyen. Ennek magyarázata, hogy Isten létmódjából részesülünk, tehát törekszünk ezt a létmódot beteljesíteni. Isten ebben a törekvésben is megmutatkozik számunkra. Tehát transzcendens (a világtól végtelenül különböző) és immanens (a világban lévő) egyben. Isten minden tudományos meghatározás transzcendentális feltétele. Isten maga a tökéletes definícó. Isten maga az élet. Arisztotelész szerint az élet önmozgás. Attól függ, hogy él- e valami, hogy belülről mozog (mozgásának feltételét önmagában birtokolja), vagy kívülről mozgatják. Az élet nem feltétlenül az anyaghoz kötött. A mozgás egy képességi állapotból (potencia) egy tényleges állapotba (aktus) való eljutás. A szellemi tevékenység szintén dinamikus mozgás: pl. a tanulás folyamán eljutok a tudás állapotába. A szellem képes a világegyetemet bejárni – sokkal inkább képes mozgásra, mint az anyag. A mozgás térbeliséget, mennyiségbeliséget feltételez. A változáshoz nem szükséges a térbeliség. Ilyen értelemben Istenben nincs sem mozgás, sem változás. A változás az idővel és a minőségiséggel kapcsolatos. Egy helyben állhatok és mégis megváltozhatok. A kinyilatkoztatásban Isten személyes élőlényként nyilatkozik meg, még a megtestesülés előtt: egy Isten van, Ő a legfőbb érték, mindent alá kell rendelnünk, nem mondhatjuk meg, mit csináljon. Nem a játszópajtásunk. Gyűlöli a bűnt, az embereket szereti. Isten végtelen. Pozitív módon nem meghatározható, csak a végesség tagadásával. Nem olyan, mint a tér, hanem abszolút koncentráció. Időn felül létezik. Istenben az anyag is megvan, de már szellemi megdicsőült formában, s a magasabb rendű meg tud nyilatkozni az alacsonyabb rendűben. Ezért Isten célbaérkezett anyagi formában is meg tud előttünk nyilvánulni, mint ahogy feltámadt testében ezt megmutatta az apostoloknak. Ellenségeinek nem, mert kinevették volna: aki hitetlen, az nem akar hinni és akkor sem hisz, ha maga Isten jön el hozzá. Isten tökéletesen szabad, a szabadság annyira a lényegéhez tartozik, hogy a mi szabadságunkat is szentként tiszteli. Ezért nem akadályozza meg, hogy szabadságunkkal visszélve ellene döntsünk. Terelget bennünket, tanácsokat ad (Egyházunk tanítása, lelkiismeretünk, Szentírás, életünk körülményei), de nem kényszerít. Csak az igazi hatalom engedheti meg magának azt a luxust, hogy alattvalói szabadok legyenek. Mivel tudja, hogy ő az erősebb és neki van igaza. Kép: Bolberitz Pál, teológus, pap, egyetemi tanár előadásának részlete
M I A Z É L E T ?
Melyik nap a rádióban megemlékeztek egyik nagy élettan kutatónkról, dr. Gánti Tiborról, akiknek évekkel halála után tudták meg, hogy milyen nagyjelentőséű könyvet írt, amit most kezdenek fölfedezni külföldön is. Az ő mondását idézték, aki jó negyven évig azt kutatta, hogy mi az élet? És akkor arra jött rá, hogy: " Az a baj, hogy nem tudjuk, hogy mi az élet." A tudósok először azt hitték, hogy az az élet, amit mi biológiai életnek nevezünk (növények, állatok, emberek). Aztán minél jobban feldarabolták az anyagot, annál inkább rájöttek arra, hogy hiába jutottak el az atomi részekig (amit már a görögök is tudtak 3 ezer éve), akkor jött a baj, mert az anyag akkor már nem anyag, hanem sugárzási jelenségként jelenik meg. De ez már szabad szemmel nem látható, legfeljebb műszerek mutatják ki. Hogy mi a sugárzás? Már ez is egy nehéz kérdés, mert "valaminek" kell sugározni, de mi ez a valami? És mitől lesz a sugárzás? Csak úgy magától? És mi lesz később a sugárzott "anyaggal"? Eltünik? Megszünik? Bolberitz Pál egyik legfontosabb mondata, amit kőbe kéne vésni, hogy a keresztény vallás nem kényszerítő vallás! Mint amilyen a muzulmán és zsidó "vallás", mert azok leölnek mindenkit, akik őket nem követik. Mellesleg a muzulmán vallás elég bajos, mert legalább tízféle változata van és ezek egymást is ölik. Legközelebb a hamis vallásokról is szólunk.
Kép: egy pók szeme nagyítva
A TUDÓSOK A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEKET NEM TUDJÁK
Visszatérve az anyaghoz. Ha egy vasdarab is anyag és egy fűszál is anyag és a láthatatlan sugárzás is anyag, akkor nem tudjuk megmondani, hogy mi is az anyag !? A biológiai életet látjuk és meg tudjuk fogalmazni. De azt senki sem tudja, hogy az "élettelen" anyag belülről mitől mozog? Csupán fizikai törvényszerűségek alapján? De ha így lenne, akkor az ember mesterségesen is elő tudna állítani fizikai anyagokat és mozgásokat, de ilyet még nem tudtak csinálni. Sajnos anyagot a semmiből nem lehet teremteni. Az ember csak azzal tud gazdálkodni, amit az Isten megteremtett. Eddig ezek "könnyű" kérdések voltak. Most jönnek a nehezebb kérdések. A fizikai anyag csak úgy magától szerveződött meg? Csak úgy magától működik úgy ahogy működik? Nem valami meghatározott propram (szellem) irányít mindent? Hogy van kódolva ez és hogyan, hogy az anyag úgy létezzen és működjön, ahogy az "magától" működik. Ha veszünk egy apró vasdarabot és jó nagyot ráütünk, akkor csak laposabb lesz, de nem tünik el. Hogy lehet az, hogy szellemi irányítás nélkül semmilyen fizikai anyag nem működik? De mi a szellem? Az emberi szellemet még úgy ahogy meg lehet határozni, de ami az anyagi világot mozgatja belülről és kívülről arról semmit sem tudunk, mert ezeket fizikai jelenségént sem tudják leírni. Miből lett az anyag? Csak úgy magától semmi sem lesz. Ha lett anyag, akkor azt valaki teremtette. De hogy lehet szellemmel anyagot teremetni? Ha valaki ehhez a témához okosat vagy újat, eredetit tud mondani, akkor közzétesszük.
