ORBÁN-KORMÁNY VÉRBÍRÓSÁGA
A BŰNÖZŐ MVSZ-T VÉDI
Az MVSZ története 1993 óta a bűnözések története. A bűnőzést még az első elnök, Csoóri Sándor kezdte, amit aztán a neveltfia, Timkó Iván folytatott. Az akkori bűnügyi hírek hatalmas pénzcsalásokról szóltak. Ezek lebukása után olyanok is pályáztak az elnökségre, mint Boross Péter, volt titkosszolgálati miniszter és MDF-es miniszterelnök. Ez nem a magyarok világszövetsége, hanem a bűnözők társulása, amelyet újabban Orbán bírósága is támogat, politikai megfontolások alapján. Ami alább olvasható. Kép: Patrubány a "mű-székely", Csoóri és Orbán korábban
PATRUBÁNY ÁMOKFUTÁSA MEDDIG TART MÉG?
Patrubány Miklós a mai napig sem adott választ arra, hogy miért használ legalább három keresztnevet? Miért jött Magyarországra Romániából és mikor? Mikor lett magyar állampolgár? Milyen munkakörökben dolgozott Patrubány Miklós a Ceausescu-i Romániában mint informatikus? Egy ilyen terrorállamban az informatikusi munkakör igen bizalmas, politikai állás lehetett. Arra sem adott még választ Patrubány, hogy az MVSZ honlapja évek óta miért nem működik? Miért működik kocsma és diszkó az MVSZ történelmi székházban? Kik züllesztették le a szervezetet és a székházat? Jelenleg milyen üzletelések folynak a székházakkal? Ezek csupa olyan kérdések amelyek megválaszolására a közvélemény éve óta hiába vár és úgy tünik, hogy Orbán elszámolási biztosát, Budai Gyulát sem érdeklik ezek a fontos közügyi kérdések?
2008 AUGUSZTUSÁBAN CSALÁSOS ELNÖKVÁLASZTÁS TÖRTÉNT
Harmadszorra is Patrubány Miklóst választotta elnöknek a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tisztújító küldöttgyűlése - tájékoztatta a szövetség csütörtökön az MTI-t. Első ízben 2000-ben lett elnök Patrubány Miklós, akkor Boross Péter volt miniszterelnök ellenében nyert. Ezúttal ellenjelölt nélkül indult, mert visszalépett az egyetlen ellenjelölt: Mikola István országgyűlési képviselő, volt egészségügyi miniszter - olvasható a távirati irodához eljuttatott közleményben. Az elnökhelyettesi tisztséget a következő négy évben is L. Németh Erzsébet tölti be. A Kárpát-medencei régió elnöke továbbra is a Kolozsváron élő András Imre lesz, aki 1990-től hat éven át volt a bukaresti parlament képviselője. Új elnök került a Kárpát-medencén kívüli régió élére: az Adelaide-ben élő, 48 éves Ladó László személyében, aki egyben a Dél-Ausztráliai Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke is. (stop, 2008, aug.21)
Magyarok Világszövetsége 2008-as elnökválasztás:
Nehezen, de megszületett az elsőfokú ítélet
A több mint két éve tartó tárgyalást 2011. március 29-én berekesztette a bírónő, és 2011. április 6-ra határozathozatalt tűzött ki. A határozathozatal 2011. április 6-án elmaradt. Az ügyet egy másik bíró intézkedése alapján újra megnyitották, és 2011. április 20-ra újra tárgyalást tűztek ki. Erre a 2011. április 20-i tárgyalás időpontjára, a bíró elmondása szerint, a peranyag eltűnt. Fél óra sikertelen keresgélés és csuszás után, mégis megkezdődött a tárgyalás. Hogy milyen peranyagból? Az egyelőre számomra ismeretlen. Mert a peranyag húsz-huszonöt centiméter magas iratcsomója időközben nem jutott el a tárgyalóteremig. Az ítélethirdetés rövid volt. A bírónő bizonyítatlannak találta a keresetet. Szerinte, a peranyagban nem volt bizonyítva, hogy őrző-védők akadályozták meg az elnökjelölteknek a bejutást az Magyarok Világszövetsége elnökválasztására. Azt is kifogásolta, hogy a kizárt elnökjelölteknek nem volt ajánlásuk az elnökjelölté váláshoz. A bírónő által kifogásoltak, ellentmondanak a peranyagban lévő okiratokkal, és tanúvallomásokkal, illetve ellentmondanak a bíróság határozathozatali szabályzatával is. A bírónő elmondása szerint, abban sem látott törvénytelent, hogy a megválasztott elnöknek, bizonyítottan, az elnökválasztás napján, más neve volt, mint amire a kiválogatott küldöttek szavaztak. A peres ügybe felülről belenyúltak. Felülről mondták meg, hogy mi kell legyen az elsőfokú ítélet. A bírónő idegességében a mikrofont is elfelejtette kikapcsolni, amiért az ítéletet az egész emeleten hallgathatták. Ő tudta, hogy ha eltűnt a peranyag, akkor Ő miből hoz ítéletet és milyen anyagból készült fel az ítélethirdetésre. Ezt hívják egyesek „demokráciának” és „bírói függetlenségnek”. De a demokrácia, csak álca, a bírók munkájába beleszólnak, és nincs függetlenség. (tudósítónktól)
