PENTELÉNYI JÁNOS NAPLÓJA: 1944. dec. 24-től 1945. febr. 15-ig az Olasz fasor 17/21. sz. házban
Január 31., szerda
Egész nap jöttek mentek az oroszok, és bár tarkólövés és elhurcolás nem történt, megismerkedtünk a zabrálás és davaj fogalmával. Az óvóhelyen is folytonosan órákat követeltek, és elvitték a hosszu bőrkabátomat, este pedig álmatlan éjszakát rettegtünk végig, amikor nőket követeltek. (folytatjuk)
Kép: oroszok vonulnak 1945 februárjában Pest belvárosában. Az oroszok kétféle módon működtek. Az első csoportba a harcoló katonák voltak, akik elfoglalták a házakat és mentek tovább harcolni. Utánuk jöttek a rongyos zabráló csapatok, akik bár fegyveresek voltak, de ezek nem harcoltak, hanem raboltak, gyilkoltak és megerőszakolták a nőket, a lányokat 10 éves kortól, egészen a 90 éves idősekig. Azok a családtagok akik ellenálltak kivégezték őket. Sok magyar nő vérbajt kapott, megőrült, vagy orosztól lett gyereke. Budai polgári fiatal nőket is megerőszakoltak és egy életre tönkre tették az életüket és ezt ötven évig el sem mesélhették. Erről a témáról semmilyen könyv nem született. A Vöröskereszt a háború után 400 ezer adag oltóanyagot kért külföldről, hogy a vérbaj ellen küzdeni tudjanak amit az oroszok hoztak ránk. A pesti zsidósöpredék ezeket várta tárt karokkal!
