Tömeggyilkosságok, amelyekért nem követelnek fejeket .
Vannak a világban néhányan, akik Breiviknél súlyosabb, több fájdalommal járó tömeggyilkosságot követtek el, de némi pénzbírságon és nímandok lecsukásán kívül nem kellett különösebben megfizetniük, a tevékenységüket folytathatják. Helyszűkében csak néhány súlyos példát tudunk említeni azokról, akik több ember haláláért felelősek, viszont a felelősségre vonás még annyira sem volt súlyos, mint a norvég mészárosé. Kép: Abu Ghraib iraki börtönben az amerikai terrorlegények
A Monsanto nevű vegyipari vállalat bűneiről könyv is született Monsanto szerint a világ címmel. A szerző, Marie-Monique Robin ügyesen ismerteti a multicég múltját, az elmúlt évtizedekben elkövetett bűneit. A vegyipari vállalat poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártó üzeme évtizedeken át mérgezte egy alabamai kisváros, Anniston lakosait. A helyiek közül többen rákos megbetegedésben hunytak el, 450 gyermek súlyosan mozgássérült lett. Több mint 3500 panaszos perelte be a Monsantót, s Johnnie Cochran ügyvéd segítségével nyertek is. Az áldozatoknak megítélték az USA történetében addigi legnagyobb kártérítést, 700 millió dollárt. A történet során kiderült, hogy a PCB-k káros hatásairól már a negyvenes évek óta tudott az óriáscég, de mégis 1977-ig, a teljes betiltásig gyártották. A szennyezés felett még a hatóságok is szemet hunytak. A vállalat Agent Orange nevű gyomirtószer-keverékét a vietnami háborúban használta az amerikai hadsereg lombtalanítószerként. Az erdőkre kiszórt gyomirtószer gyártása során mérgező dioxinok keletkeznek, ennek következtében több tízezer amerikai katona rákos betegségben szenvedett, és a helyi lakosság körében is súlyos születési rendellenességeket okozott. A háború utáni vietnami kormány becslései szerint a szer 400 ezer ember halálát és 500 ezer torzszülött gyermek születését okozta. A veteránok által indított perek során kiderült, hogy a Monsanto tudatosan meghamisította a dioxinok egészségügyi hatásait vizsgáló jelentéseket, s a vállalat összefonódott a legmagasabb döntéshozói körökkel. A katonák perszövetsége 180 millió dollárt nyert el kártérítésként, a legsúlyosabban érintettek 1200 dolláros egyszeri kártérítésben részesültek. A Monstanto Indiában egy reklámkampánnyal hitette el a gazdákkal, hogy a génmódosított gyapotnak sokkal nagyobb a terméshozama, mint a hagyományosnak. A termelők a rendes ár négyszereséért vették meg a génmódosított gyapotot. Ez a helyi éghajlati viszonyok között nem vált be, a gyenge termés következtében nem tudták törleszteni a kölcsönöket, csődbe mentek. Csak Maharastra államban több mint ezer gazda lett öngyilkos a csodás termék mellékhatásaként. Idén májusban a Daimler AG cég várható peréről értesülhettünk. A USA fellebbviteli bírósága kijelentette, a Mercedes-Benz argentin leányvállalatának szerepvállalása az 1976-os ún. piszkos háborúban, amely során a cég a vád szerint együttműködött az állambiztonsági erőkkel, dolgozókat kínoztak és öltek meg. A Mercedes-Benz korábbi dolgozói vannak a felperesek között. Amikor a katonai junta megdöntötte Isabel Peron kormányzását, a sértetteket - állításuk szerint - elrabolták, megkínozták, illetve rokonaikat megölték az 1976-ban kirobbant háborúban. A beadvány szerint a Mercedes együttműködött a katonasággal, akik a "lázadozó" dolgozókat és a szakszervezeti agitátorokat keményen megbüntették. A német Bayer gyógyszergyártó cég Baycol nevű koleszterin-csökkentő gyógyszerével kapcsolatban a CNN 2001-ben 40 halálesetről számolt be, később már több mint száz esetről lehetett hallani. A szer az izomszövetek sorvadását, valamint veseelégtelenséget okozott. A gyógyszert 2001 augusztusában visszavonták, s idén júniusban az USA legfelsőbb bírósága pert indított a leverkuseni vállalat ellen. Az Baycol-ügy miatt a The New York Times elővett egy régi Bayer-botrányt. A Cutter Biological, a gyógyszergyártó cég egyik egysége az Egyesült Államokban, azután is forgalmazott egyes piacokon HIV-fertőzésveszélyes termékeket, hogy az Egyesült Államokban és Európában előzetesen hevített és a HIV-vírustól ily módon mentesített készítményeket árusította. A tiszta készítményt a vállalat 1984 februárjától forgalmazta, de a veszélyes szert még egy évig szállította Japán, Indonézia, Malajzia, Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Argentína hemofíliásainak. A Bayer szóvivője akkor elmondta, a VIII-as faktor nevű készítményt tovább árulták egyes országokban, más piacokról azonban visszavonták. A Bayer az Egyesült Államokban 1997-től mintegy 300 millió dollárt fizetett ki olyan vérzékeny betegeknek, akik annak idején a cég vérkészítményétől kaphattak HIV-fertőzést. Idén márciusban indítottak pert az amerikai kormány ellen azon guatemalaiak, akiket a negyvenes években szándékosan szifilisszel és gonorrhoeával fertőztek meg orvosi kísérletek során. A teszteket évtizedekig titokban tartották, míg Susan Reverby, az amerikai Wellesley College professzora a múlt évben fel nem fedezte, majd nyilvánossá nem tette a program eltitkolt kórlapjait. A professzor szerint az akkori guatemalai kormány engedélyezte a kísérleteket, de az alanyok nem tudtak arról, hogy az amerikai orvosok rajtuk kísérleteznek. Az 1946 és 1948 között folyó tesztek során a kutatók megvesztegették az ápolókat, hogy a gondjaikra bízott személyeket megfertőzhessék, míg a rabokat fertőzött prostituáltakkal való közösülésre bátorították. Reverby szerint az amerikai kormány kutatói közel 700 embert fertőztek meg Guatemalában a penicillint tanulmányozó program során. Álvaro Colom jelenlegi guatemalai elnök emberiesség elleni bűnöknek nevezte a teszteket. Barack Obama elnézést kért Colomtól, és kijelentette, hogy ezek a tettek ellentétesek az amerikai értékekkel. Az USA vizsgálatot ígért az ügyben. Nem sokban különbözik az előbb említettől az ukrajnai botrány sem. A kanyaró és a vörös himlő oltását Doneck megyében 22 948 személynek adták be 2008-ban. A botrány akkor robbant ki, amikor az oltást követően egy 17 éves kramatorszki diák életét vesztette. A beoltottak közül 68-nál jelentkeztek rendellenes tünetek, 64-et pedig kórházba szállítottak. Az egészségügyi minisztérium szerint az Indiából származó szérumot az UNICEF ajánlotta fel, és az Egészségügyi Világszervezet megfelelőnek ítélte. (bombahir, részlet)
