SELEJTES BÍRÓK ITÉLKEZNEK ERKÖLCSI NAGYSÁGOK FÖLÖTT
Dr. Szikinger István védőügyvéd a bíró megjegyzését az ügyvédi munkája nyílt kritikájaként értékelte, és azt vehemensen kifogásolta, mondván, a bíróság ezzel úgy értékeli, hogy feleslegesen készít beadványokat. Mint mondta, amikor az indítványt megtették, "igenis volt farkas". Szász Endre, viszont erre replikázva szólalt fel és ő „igenis szeretne farkast kiáltani”, azt kérte számon, „ha már az ügyészséggel szemben nem érvényesül a fegyveregyenlőség elve, legalább a törvény előtti egyenlőség elve érvényesülhessen”, ugyanis mint kifejtette, számára az őt fogvatartó BV intézet (a Venyige utcai intézmény) még annyira sem biztosítja a per anyagának számítógépes feldolgozását, mint az első rendű Budaházy Györgynek adott a Kozma utcai intézmény. A bírónő a korábbiakhoz hasonlóan válaszában ismét azt fejtette ki, hogy a bíróságnak nincs ráhatása a BV intézmények házirendjére. Arra, hogy Budaházy és Szász fogvatartásának megszüntetését viszont épp ez a bíróság rendelhetné el, a bírónő nem tért ki a válaszában. Az ügyészség hozzállása is szembetűnő, ugyanis ezen a tárgyaláson immár egy harmadik ügyész érkezett a vádat képviselni (egyedül az ügyészségi fogalmazó az állandó... lehet valójában ő képviseli a vádat?). Ez megfigyelőink szerint felveti, mennyire is veszi komolyan az ügyészség az ügyet. Az állandó ügyészváltogatás, majd lehetetlenné teszi, hogy ha az egyik tárgyaláson felmerül kérés-kérdés az ügyészség felé akkor arra nem biztos, hogy a másik ügyész készül a válasszal. Továbbá ezen a tárgyaláson is - mint majd minden korábbin - felmerült, hogy az ügyészség bizony nem csatolt minden olyan anyagot amit már az iratok ismertetésekor át kellet volna adjon a védelemnek (továbbá a per iratai szerint is léteznek.) Budaházy György kiemelte, hogy jelentős ellentmondások vannak a vádirati tényállítás, a szakértő, a helyszínelés felvételei, valamint a tanúk elmondásai közt. Így nem volt egyértelmű, hogy hány molotov-koktéllal történt a támadás: kettő, három, vagy négy, ahogy a vádirat állítja, vagy öt, ami a szakértő számára megküldött nyomok alapján számolható össze. A helyszínelés digitális fénykép-felvételeit is jóval az iratismertetés után, az idei nyár folyamán csatolta az ügyész a periratokhoz. Szász Endre végül felszólalásában kérte, hogy ismertessék a Magnum Szauna, valamint a másik megtámadott buzibár, az Action Bár elleni támadásokat kivizsgáló nyomozás lezáró határozatát. A határozat érintett részletét az alábbiakban csatoljuk:
A nyomozást eredménytelenül lezáró határozat 2009. március 27-ei keltezésű, és annak ellenére nincs benne szó arról, hogy a nyomozást terrorcselekmény elkövetése miatt folytatták volna, hogy a “Magyarok Nyilai” által kiadott felelősségvállaló internetes közlemény már jóval korábban ismert volt. A tárgyalás jövő hét szerdán, szeptember 28-án folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A tárgyaláson ismét bárki érdeklődő résztvehet. (Hunniablog nyomán Szent Korona Rádió, részlet)
Nem értjük, hogy a sok a tévé, a sok szájtépő megmondóember miért nem jártatja a száját amiatt, hogy MIÉRT VANNAK SELEJTES BÍRÓK? A Budaházy-per bírónője is ezek közé tartozik, amit a tévés beszámolókban már nem egyszer megtapasztalhattunk. A cionbíróság bírói minőségben semmiben sem különböznek a kommunista korszak vérbíróitól. A fővárosi bíróságon még egy bíró sem vívott ki szakmai tekintélyt, politikai pereknél. Ha valaki tud ilyen bíróról sürgősen jelezze nekünk...Kép: Budaházy és perének bírója
