AZ ÜZLET VISZONT FOLYIK BENNÜK
Akik hallgatják a cionrádió zsidó vallási műsorát, azok észrevehették, hogy az utóbbi években ott már szó sincs vallási témákról. Úgy látszik a rádiót ez a tény nem is zavarja, hiszen egykutya az egész. Teljesen mindegy, hogy rádiót, gettót vagy zsinagógát mondunk, ugyanaz jön ki belőle. De nem is ez az érdekes. Ami érdekes az az, hogy ez a zsidó vallási műsor a rádióban újabban diszkósított változatban megy. Zsidó slágerdalokat adnak a régi, komor és gyomrot görcsbe rándító orgonahangok helyett és már a kántoruk sem óbégatnak... Hiába, ők is haladnak korral. A zsidó slágerek közti szünetben beszédhibás rabbik adják elő a legújabb üzleti húzásaikat. Ezt fölösleges részletezni, mert mindnek az a lényege, hogy a magyaroktól milyen trükkös módon kell ingatlanokat elrabolni és jogtalan pénzeket kicsikarni. Most a héten is ez volt a téma. Miután a hallgató kiszenvedte magát a slágereken, jött az üzleti téma. Kérjük olvasóinkat, hogy kapaszkodjanak meg, kössék magukat a székhez és kisbaltát még véletlenül se készítsenek a kezük ügyébe. Akkor most jön a legújabb húzásuk. Egy jogásznő üres óráiban azzal foglalkozott, hogyan lehetne Budán olyan magyar ingatlant megszerezni, ami soha nem volt az övék. Valószínű, hogy ezek a kutakodók vagy a térképen kiböknek egy pontot, vagy pedig elmennek Buda legszebb, legértékesebb részeibe és ott böknek rá egy pontra, „na ezt megszerezzük magunknak.” Ingyen. Valószínüleg most azért vetették rá magukat Budára, mert amit Pesten el lehetett lopni, azt már mind ellopták. A nő azzal jött elő – aki korábban minisztériumban is dolgozott –, hogy a Clark Ádám tér közelében, attól bal irányba, nem messze attól a ponttól ahol a Nulla kilométerkő van, ott „valamikor egy zsinagóga volt”.... Már azt is kinyomozta a nő, hogy ennek a teleknek valamikor két zsidó tulajdonosa volt, majd sorolta is a neveket. De trükkös módon azt nem említette, hogy ezek mikor, melyik évszázadban voltak ott tulajdonosok? Azt bizton állította, hogy ennek a két zsidó névnek viszont nincsenek örökösei. Most itt két „gazdátlan” telek van, de a pontos helyüket nem nevezte meg. Most álljunk meg egy szóra! Mi az, hogy gazdátlan telek a főváros közepén? A legértékesebb kerületben és 2011-ben? Ki az a hülye, aki ezt elhiszi? A jogásznő okos eszével a következőket mondta ezek után. Persze a műsorvezető mindenre csak rábólintott, hiszen kétség nem fér ahhoz, hogy „ez zsidó tulajdon.” Három variáció lehetséges. Első variáció az, ha vannak eddig nem ismert zsidó örökösök, akkor az ügy le van zárva. Ha nincsenek föllelhető örökösök egy éven belül, akkor erre a két telekre a MAZSÖK tart igényét. Most ne kérdezze senki, hogy ez a fantázianév mit jelent és kiket takar...? A harmadik eset az, hogyha a zsidó szervezet nem tud határidőre intézkedni a szükséges okmányokkal, akkor az államra száll rá a két telek. Ez utóbbi variáció szóba sem jöhet. A nő még valami igen zavaros történetet adott elő a két telekről, hogy ott a földet valakik „megkaparták” és kiderítették, hogy ott „valamikor” zsinagóga lehetett. Persze bizonyítékokat nem mondott, hogy melyik ez a két telek? És milyen nyomokat találtak a zsinagógára? Talán egy földbe ásott Tórát találtak? Vagy egy rozsdás Menórát? Ebből következik az, hogyha a zsidók rámutatnak egy földdarabra bárhol, hogy ott valamikor zsinagóga volt, akkor az egy szent hely és az a zsidók tulajdona. Most pedig álljunk meg egy második szóra. A zsidó áltörténészek azt hazudják, hogy a középkorban a budai vár területén, „valahol” zsidó utca volt....Ezt egy hatalmas reklámtáblán is hirdették több nyelven, ott a palota környkén...Most megint szorítsuk össze jól a fogainkat és még véletlenül se kapjunk hirtelen felindulásból a kisbalta után. A budai várban a török kiűzése előtt semmilyen zsidó utcáról nem tudtak, erről semmilyen írásos adatok sincsenek. Régészeti tárgyak erről mégkevésbé nincsenek. A török kiűzése után ott újra nagy lendülettel építkeztek és a XVIII. században újra állt a vár palota épülete, a középkori falakon, amit utána még kétszer is átépítettek. Ezzel együtt a vár terültén több igen jelentős középületet is építettek. Az építkezések során semmilyen zsidó emlékeket nem találtak. A Horthy-korszakban is folytak ott építkezések és ásatások, de semmilyen zsidó tárgyat nem találtak. Jött a II. világháború, amikor ezt a területet rendesen lebombázták és lőtték. Ennek ellenére a Rákosi és Kádár-korszakban az elég jól megmaradt középületeket a Szent György-tér és palota környékén lerombolták. Ugyanakkor a 60-as évektől kezdve, egészen mostanáig itt elég sok ásatás folyt és még lesz is, mert még igen sok feltáratlan középkori és Árpád-kori terület van ott. De eddig egyetlen darab zsidó követ vagy tárgyat sem találtak. Nem igaz az, hogy a középkorban zsidók éltek volna a királyi vár környkén. Ez ki van zárva. A középkorban végig a zsidók nem is kaphattak városokban letelepedési engedélyt...Ahol voltak is kisebb látszámban, azok mindenütt a városok falain kívül éltek. Kép: a magyar királyi vár 1908-ban és 1930-ban
Amelyik neve után csillag szerepel az működik! Ami hallatlan pofátlanság az az, hogy 1945 óta nem használják ezeket az épületeket, de ezeket a magyarok tartják karban és a rezsiköltségeket is a magyar állammal fizettetik meg. Az épületeket tatarozását is az állammal végeztetik el. Miért nem használták ezeket 1945 után? Mert a zsidók mind a KOMMUNISTA PÁRTBAN VOLTAK!
A 25 db Budapest-i zsinagógából egyik se működik ! Alma utcai imaterem (ortodox)
Bethlen téri zsinagóga (status quo)
Dessewffy utcai zsinagóga (ortodox)
Dohány utcai zsinagóga (neológ)
Dózsa György úti zsinagóga (jelenleg vívóterem - mellette imateremben van neológ közösség)
Frankel Leó utcai zsinagóga (neológ)
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga (status quo)
Hősök temploma (neológ)
Hunyadi téri zsinagóga (neológ)
Kazinczy utcai zsinagóga (ortodox)
Károli Gáspár téri Bét Sálom zsinagóga(hagyományőrző)
Keren Or imaterem (Chabad Lubavics)
Nagy Fuvaros utcai zsinagóga (status quo)
Óbudai zsinagóga
Páva utcai zsinagóga (neológ)
Pesterzsébeti imaház (neológ)
Rabbiképző zsinagógája (neológ)
Rákospalotai zsinagóga (nem működik) –Országos Széchényi Könyvtár raktára
Rumbach utcai zsinagóga (status quo, nem működik)
Szeretetkórház imaterme (neológ)
Teleki téri zsinagóga (szefárd)
Thököly úti zsinagóga (neológ)
Újpesti zsinagóga (neológ)
Vasvári Pál utcai zsinagóga (Chabad Lubavics)
Visegrádi utcai zsinagóga (ortodox)
Zuglói zsinagóga (neológ)
VIDÉKI ZSINAGÓGÁK
Zsinagógák más településeken 34 db, ebből 8 működik állítólag
Bajai zsinagóga
Berettyóújfalui zsinagóga (jelenleg vasraktár)
Békéscsabai zsinagóga *
Debreceni zsinagóga *
Egri zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Egri kis zsinagóga (alkalmi kiállítóterem)
Esztergomi zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Gyöngyösi zsinagóga (Üzletházként működik)
Győri zsinagóga (kiállítóteremként funkcionál)
Hódmezővásárhelyi zsinagóga*
Kecskeméti zsinagóga (1974 óta Tudomány és Technika Háza)
Kecskeméti ortodox zsinagóga (1991 óta Magyar Fotográfiai Múzeum)
Kisvárdai zsinagóga (múzeum)
Kőszegi zsinagóga (felújítandó állapotú)
Mádi zsinagóga
Makói ortodox zsinagóga
Mátészalkai zsinagóga
Mezőcsáti zsinagóga (Üres, funkciótlan)
Miskolci zsinagóga (Kazinczy u.) *
Nagykanizsai zsinagóga (Üres, funkciótlan)
Nagykőrösi zsinagóga*
Nyíregyházi zsinagóga
Pápai zsinagóga
Pécsi zsinagóga *
Soproni ó-zsinagóga
Szegedi zsinagóga honlapja *
Szentesi zsinagóga (1998 óta Városi Könyvtár)
Szolnoki zsinagóga (Képtárként működik)
Szombathelyi zsinagóga
Tokaji zsinagóga
Tatai zsinagóga (római szobrok másolatai vannak benne kiállításként, a szerk.)
Váci zsinagóga *
Várpalotai zsinagóga (Jelenleg a Nagy Gyula Galéria működik benne)
Zalaegerszegi zsinagóga (Városi Hangverseny- és Kiállítóterem) (wikipedia)
MESE NINCS! A nem működő zsinagógákat ÁLLAMOSÍTANI KELL és ezekben hajléktalanszállókat kialakítani. A közel 100 000 magyar hajléktalan helyzete azonnal megoldódna.
