REAGAN ELNÖK IRÁNT FEGYVEREZTE
A Watergate botrány (1972, Nixon elnök bukását okozta) óta 1986-ban robbant ki a legnagyobb politikai és alkotmányos botrány Washingtonban, amikor Ronald Reagan elnök azt mondta a Fehér Ház sajtókonferenciáján, hogy a azok pénzeszközök, amelyekkel az Egyesült Államok támogatta A nicaraguai Contra (ellenzéki) lázadókat, ezek a pénzek az Iráni Iszlám Köztársaságba lettek átirányítva, hogy az ottani ellenzék vásároljon ebből fegyvereket. Ezek szerint akkor Ovi Viki a Reagan-szoborral támogatja Iránt! Ugyanis Orbán Viktor nem tanulta meg jól a történelmi leckét és megfeledkezett az IRÁN-CONTRA BOTRÁNYRÓL, amikor 1986-ban Reagan elnök kénytelen volt elismerni – amit egy libanoni lap hozott nyilvánosságra –, hogy Amerika titokban, megszegve a saját törvényeit is, fegyvereket adott el a nicaraguai ellenzéknek, amely pénzekből a legtöbb Iránba jutott, azzal az amerikai szándékkal, hogy az iráni ellenzék érje el azt, hogy Irán álljon vissza az amerikai, nyugati érdekkörbe. (olvasónktól)
JIMMY CARTER ELNÖK BICSKÁJA IS BELETÖRT IRÁNBA
Ovi Viki, a nagy szónok úgy látszik elfelejtette azt is Reagan elnök szobrának avatásakor elmondani, hogy Reagen elnök elődje Jimmy Carter elnök (1976- 1980) is lebukott Iránban. Ismeretes, hogy Iránban 1979-ben lett iszlám állam, Khomeini ajatollah vezetésével. Akkor a forradalmi gárdisták jogos dühükben megrohamozták az amerikai nagykövetséget és túszokat szedtek. Az iráni túszdráma ártott Carter népszerűségének. (1979. november 4. és 1981. január 20, Reagan hivatalba lépéséig). Ugyanis az amerikaiak képtelenek voltak kiszabadítani a túszaikat.
AZ IRÁNI TÚSZ-DRÁMA
Az irániak a 66 túsz közül több amerikait elengedtek, de 50 férfit és két nőt – 444 napig tartották fogva. A túszejtők azzal magyarázták az akciót, hogy Amerika nem adta ki a helyi bíróságnak az ország korábbi vezetőjét, a sahot, Mohammed Reza Pahlavit. Khomeini követői kémtanyának nevezték a nagykövetséget, és 50 kötetnyi hivatalos és titkos dokumentumot gyűjtöttek be. Khomeini 1980. február 23-án úgy nyilatkozott, hogy az iráni parlament döntheti el az amerikai túszok sorsát, kérve az Egyesült Államokat, hogy szolgáltassa ki a sahot az iráni bíróságnak. Jimmy Carter amerikai elnök egy katonai mentőakciót rendelt el a túszok kiszabadítására, de a kísérlet sikertelenül végződött, miután az odaküldött helikopterek meghibásodtak a szokatlan sivatagi körülmények között (Operation Eagle Claw - Saskarom hadművelet). Az irániak ezt csodaként fogták fel. Az amerikai helikopterek lezuhantak a homokviharban és a túszok mind meghaltak a sivatagban. Kép: Khomeini ajatollah Párizsból megérkezett Teheránba 1979-ben, amikor milliós tömegek fogadták
