EGY IGEN GYANÚS TEGNAPI RÁDIÓMŰSORRÓL
"Latinovits Zoltán érdemes művész 45 éves korában - hosszan tartó, súlyos betegség után - véget vetett életének. A mai magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége volt. Halála kulturális életünknek súlyos vesztesége. Temetéséről később történik intézkedés." (1976. jún.6-i újsághírek)
„máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson "véletlen" baleset történt-e vele, vagy öngyilkos lett.” (wikipedia)
Amikor a vonat elütötte Latinovitsot, akkor másnap a rádióhírekben napközben bemondták, hogy vonat ütötte el a színészt, de nem részletezték az esetet, hogy ez hogyan történt.
MEGSZÓLALT A MOZDONYVEZETŐ AKI ELÜTÖTTE LATINOVITSOT
Tegnap délelőtt a cionrádióban megszólaltatták azt a mozdonyvezetőt, aki elütötte Latinovits Zoltánt, a színészkirályt. Erre az alkalmat halálának a 35. évfordulója adta. Már ahogy a műsort bevezették a reklámmal, ez eleve gyanús volt és a hallottak csak tovább fokozták az eddigi gyanakvásokat, miszerint megint hazudnak. A mozdonyvezető titokban szeretné tartani a nevét, a támadások elkerülése miatt, ezt ő maga és a rádió is mondta. De mi nem értjük....Ha ő vétlenül ütötte el, akkor miért kell emiatt aggályoskodnia, ha tiszta a lelkiismerete? Számtalan olyan buszvezető és vonatvezető van, aki saját hibáján kívül ütött már el valakit. Aki nem hallotta az adást azoknak felidézzük a lényeget. Megtudtuk az adásból, hogy Zoli halála előtti napon a rádióban volt egy fölvételen, ebből a fölvételből adtak is le részletet. Június 4-én még beszélt Balatonszemesen édesanyjával, amikor elindult a vasút felé. A műsorban többször hangoztatták, hogy „beteg volt”. De hogy milyen típusú beteg volt arról nem szóltak a műsorban. Mi pedig azt állítjuk, hogy Zoli nem volt beteg! Sem szellemileg, sem testileg, sem lelkileg. Csupán hajszolt, zaklatott életet élt, megmondta a véleményét arról ami nem tetszett neki. Az, hogy az akkori rendszer és a szakmai kommunisták nem szívelték és üldözték az egy dolog, ettől még Zoli jól tartotta magát. Aki személyesen ismerte tudja, hogy egy igen erős fizikumú ember volt és lelkileg is erős tartása volt. Az öngyilkosok nem az ilyenek közül kerülnek ki, arról nem is beszélve, hogy ő élete harcát szinte kamasz korától megvívta, tehát ő hozzá volt szokva a szakmai és életbeli küzdelmekhez. Őt beállítani úgy mint valami pszihikai, pszihiátriai beteget egy nagy hazugság. Ha ő ilyen beteg lett volna, akkor nem lett volna képes azokra a magas szakmai teljesítményekre, amit élete utolsó napjáig is folytatott.
A rádió szerint aznap este 8 előtt ment el édesanyja házából. Ilyenkor még elég világos van nyáron. A jelenleg 65 éves mozdonyvezető azzal kezdte, hogy ő a filmgyárban dolgozott fiatal korában mint valami műszaki ember és Zolit személyesen is ismerte, három filmjében is dolgozott. Viszont 30 éves korában elment mozdonyvezetőnek. Hogy ezt miért tette? - ezt a rádió nem kérdezte. Aznap ő vezette a személyvonatos mozdonyt, ami Nagykanizsa felől tartott Balatonszemes felé. A baleset után a MÁV jegyzőkönyvet vett fel, de a mozdonyvezető neve itt nem szerepel, mert úgymond nem ő volt a vonat vezetője. A vonatvezető a kocsiban tartózkodott. A rádió nem feszegette, hogy aki látta az elütött embert és ő vezette a mozdonyt, annak neve miért nem szerepelt a jegyzőkönyvben? A férfi szerint olyan 65 km-es sebességgel vezette a vonatot Bszemes előtt, ahol a sínek mellett valami sövény volt és ő azonnal látta, hogy valaki onnan a sövényből kidugja a fejét. Ekkor kb. 45 méterre lehetett az embertől, de aki onnan hirtelen kiugrott a bokrok közül és „széttárt karral rohant a mozdony felé....” - a mozdonyvezető elmondása szerint. De hiába fékezett, elütötte. Amikor a vonat megállt, akkor megtalálták a vonat vonóhorga a mellkasát átszúrta, a homloka és egyik lábfeje sérült, vérzett, amit a mentőorvos állapított meg. A mozdonyvezető azt is mondta, hogy utána még volt egy balesete, amikor egy kisgyereket ütött el a vonattal. Így, együtt ezt hallgatva, ez egy kicsit sok a hallgatónak. Túl sok a gyanús és zavaros elem ebben a mesében. Azt még elmondta, hogy ezt a mozdonyt, amivel Zolit elütötte, később a Közlekedési Múzeumba vitték, ahol ma is látható, csak félig, mert a másik fele később megsérült. Nem Zoli halála miatt tették oda, hanem mert a fele megsérült később. Ez a gép, egy NOHAB-dízelmozdony 1962-től volt a MÁV-nál. Kép: a mozdony a múzeumnál
Mi csak annyit kérdezünk, hogy a rádiónak miért éppen 35 év után jutott eszébe a mozdonyvezetőt megszólaltani? Ha valóban vétlen volt, akkor miért kell titkolni a nevét? Végül, miért nem teszik közzé a sajtóban a MÁV akkori jegyzőkönyvét? Kép: Zoli sírköve Bszemesen