A NORVÉG TERROR UTÁN JÖTT MAGYARORSZÁGRA NETANYAHU TANÁCSADÓJA
Először az ATV adott hírt erről a látogatóról. Ez az egyik fontos tény, ami szoros összefüggésben van a norvég mészáros tetteivel. Az izraeli időzítés nem a véletlen műve volt. Tehát? A norvég gyilkos először megpuhította Norvégiát és az izraeli sugallmazó csak ez után jött Budapestre, a kellő időben, hogy a magyar vezetést meggyőzze arról, hogy szeptemberben ne szavazzák meg a palesztín államot az ENSZ-ben.Izrael egykori ENSZ-nagykövete, aki Harc Jeruzsálemért című könyvének csütörtöki bemutatójára érkezett Budapestre, az Izraeli Kulturális Intézetben azt mondta: az izraeli–palesztin kérdés rendezésére a tárgyalás "az egyedüli megoldás", ami persze nem egyszerű, hiszen "immár tizennyolc éve folyik a párbeszéd", amely még mindig nem vezetett eredményre. Úgy látja, Palesztina a tárgyalások helyett nemzetközi fórumokon próbál nyomást gyakorolni Izraelre. Mint mondta, ha a palesztinok az ENSZ-hez fordulnak, hogy az vegye fel Palesztinát a tagjai közé, azzal nem kerül közelebb egymáshoz a két fél, sőt az "még bonyolultabbá tenné a megoldást". Dore Gold szerint a palesztinok három lehetőség közül választhatnak. Az első, hogy Rámalláhban kiáltják ki az államukat – mondta, hozzátéve: "az államokat nem az ENSZ-ben szokták kikiáltani". Utalt arra, hogy sok esetben a helyi politikai vezetés egyszerűen deklarálja a függetlenségét, ahogyan ez például Koszovóban is történt. A második lehetőségként azt említette, hogy a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) fordulnak jóváhagyásért, majd az ügy az ENSZ közgyűlése elé kerül. Dore Gold szerint azonban "ez nem működhet, hiszen Barack Obama amerikai elnök világossá tette, hogy nem támogatja Palesztina felvételét az ENSZ-be", amíg nem születik megoldás az Izraellel folytatott tárgyalásokon. A diplomata a harmadik lehetőségnek azt nevezte, hogy a közgyűléssel elfogadtatnak egy határozatot Palesztina államiságáról, de ez a dokumentum szerinte nem lenne jogerős, és "súlyos következményekkel járna": túlzott elvárások alakulhatnának ki a palesztin közvéleményben, "ma elképzelhetetlen mértékben" megromolhatna a helyzet. Kitért arra, hogy Palesztina a közgyűlésben megtartandó esetleges szavazáson "minőségi többséget" szeretne elérni, azaz nemcsak az számít, hány ország állna a kezdeményezése mellé, hanem az is, mely országokról lenne szó. Ezért sem mindegy, hogyan voksolnak majd az európai államok – hangsúlyozta Dore Gold. Dore Gold több izraeli miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójaként dolgozott, az első Netanjahu-kormány idején, 1997 és 1999 között Izrael ENSZ-nagykövete volt. Több könyvet is írt, a Szaúd-Arábiáról szóló Kingdom of Hatred (A gyűlölet királysága) 2003-ban jelent meg, míg az ENSZ-ről írt, Tower of Babble (A fecsegés fellegvára) című munkáját 2005-ben adták ki. A Harc Jeruzsálemért című, 2007-ben megjelent könyve a The New York Times sikerlistáján szerepelt. A legutóbbi kötetét 2009-ben adták ki, The Rise of Nuclear Iran (A nukleáris Irán felemelkedése) címmel. (MTI, részlet)
