A VÁROSMAJORI JÉZUS SZÍVE TEMPLOM
A 30-as évek elején nemcsak Budapestem de vidéken is (pl. Komáromban) igen sok olyan katolikus templom épült, ami a korabeli modern építészeti irányzatokat vette mintául, miközben a korabeli legnagyobb művészek alkotásai kerültek be ezekbe a templomokba, festményekben, szobrokban és különféle díszítő elemekben. Ilyen többek között a városmajori templom is.
A XII.ker. Városmajori Templom szentélyének meghatározó eleme Aba-Novák Vilmos alumínium lapokra festett hatalmas képei a szentély oldalfalain. Egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a szent királyt mint országalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg a szentély 1969-es átrendezése után. A főhajót a Szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál[3] hat-hat apostol szobra díszít. A főhajó legfontosabb dísze Aba Novák Vilmosnak, a szentély képeivel egy időben, 1938-ban festett freskói, amely az alul bordás vasbetonfödém kazettamezőit tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, Szűz Máriát, az evangelisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják.
Azért utálták annyira Aba Novákot a kommunista korszak sátánfajtái, mert a randa zsidóságot sátánként festette le, míg a magyarokat meg szépeknek és szentekként. Aba Novák ezt a két végletet festette meg képeiben. Az Igaz és a gaz, a Fény és a sötétség, a Szentek és a sátánfattyak. (olvasónktól és képek)
Kép: az akkori Magyar Királyi Posta bélyegei, manapság a posta nemzeti témájú bélyegeket alig ad ki, de amit kiadnak az is forgalomba nem kerül a kis példány miatt
Kép: Aba Novák festmények a városmajori templomban
Kép: a pasaréti modern, neoromán ferences templom a háború előtt
Kép: a komáromi neoromán Jézus Szíve templomra a keresztet csak a 90-es években rakták föl újra, mert a háború alatt megsérült
Kép: a templom főbejárata, alul a belseje
Kép: az idei 42. debreceni virágkarnevál, alul a székely nemzetőrök