PENTELÉNYI JÁNOS NAPLÓJA: 1944. dec. 24-től 1945. febr. 15-ig az Olasz fasor 17/21. sz. házbanFebruár 1., csütörtök
Reggel aknatalálat érte a Rüdiger lakást. Két Csepelről idemenekült fiatalember, Rausz és Kósa éppen vizért voltak fönt a lakásban. A becsapódás után hullott az üveg és cserép a IV. emeletről az udvarba, a lépcsőházból pedig valaki segitségért kiabált. Az elsők között rohantam fel én is a Rüdiger lakásba. Ott feküdt vérbefagyva a két szerencsétlen fiatalember az előszobában a földön a törmelék között. Hordágyakat is hoztak fel hamarosan. Egy kis tétovázás után én vonszoltam rá az egyik szerencsétlent a hordágyra, azután ketten megfogtuk, és futottunk vele le a lépcsőn, miközben a tetőn ujabb akna robbant. Amikor az óvóhelyre értünk, már nem volt élet benne. A másik áldozatot rokonai azonnal az Uj Szent János Kórházba cipelték hordágyon. A műtőbe érve ő is kiszenvedett. Két sógor volt. Feleségeik és az egész rokonság, akik a Rüdiger lakásban laktak az ostrom óta, körülállták a szerencsétlent, és ájulások, összeesések után rettenetes sírással és jajgatással töltötték be az óvóhelyet. A kertben temették el az egyiket. Vermes tanár ur készített egyszerü deszkából keresztet sirjára. A másikat az Uj Szt. János Kórházban helyezték örök nyugalomra. Délután a férfilakosságot kirendelték az utcára havat lapátolni. Több izben igazoltatások voltak. (folytatjuk)
Kép: kilátás a várpalota kupolájából 1945 tavaszán
Kép: német katonák sírjai 1945 elején a várhegy tetején
Kép: Waffen SS katona páncélököllel a vállán várja a buszt egy buszmegállóban Budán, 1944 november vége felé
