Egy egyiptomi tanár véleménye a Közel-Kelet-i eseményekről
(Az egyiptomi emigráns egy skandináv országban él és onnan így látja a helyzetet. A szerk.)
Jól emlékszem, hogy az egyik régebbi G20-as tanácskozás napirendi pontja az "Új Közel-Kelet" címet viselte. Akkor nem értettem belőle semmit, de most már látom, hogy mit akarnak kifõzni a boszorkánykonyhán? - mondta az egyiptomi tanár. Ez az ördögi terv nem más, mint a térség újrafelosztása a kalózok között. Líbia hatalmas sivatagos része alatt óriási olajkincs rejtőzködik, de a szomszédos területek sincsenek még feltárva. Ezeknek a területeknek a bekeblezését úgysem hagyta volna jóvá sem Mubarak, sem pedig Kadhafi, hát el kell őket távolítani a porondról. A Nyugat még azt sem birná elviselni, hogy egy Irán-Izrael-USA konfliktus esetén a Közel-Kelet-i országok némelyike csökkentené az olajtermelését. A terv természetesen rizikót rejt magába, de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy könnyű az arab országokat egymás ellen hangolni. Miféle demokráciával kecsegtetik a most felbojdított országokat? Talán az iraki vagy az afganisztáni példa lehet a mintakép? Egy kiterebélyesedett káosz esetén pedig sokkal könyebb hamis vádak alapján letámadni Iránt. Meglátjuk rövidesen, hogy ez a puska merre fog elsülni? (tudósítónktól)
HÁTTÉR
Most nem akarjuk részletesen bemutatni Észak-Afrika és a Közel-Kelet XX. századi történetét, ahol ma is látható, hogy az angol, francia gyarmatosítók vonalzóval húzták meg az általuk kitalált országok térképét és ez alól a vonalzós rajzolás alól Izrael sem kivétel, amelyet a 1948-ban rajzoltak meg utoljára. Azóta volt I. és II. világháború és több helyi háború. Amerikai és angol háború, partraszállás Libanonban (1958) és több Izrael által indított háború. Irak-iráni háború (1980) Orosz és amerikai térfoglalás. A legutóbbi libiai példa már átnyúlik az EU összefonódásokig is, ezért nagy most az EU-ban a káosz és a tanácstalanság. Egy biztos, hogy most a Tunéziában elkezdődött fölkelést nem a CIA vagy a Moszad provokálta ki, hanem ezekben a mostani lázongó országokban a talaj már régen megérett volt a lázadásokra és csak a tuniéziai, egyiptomi szikra kellett hozzá. Ha Egyiptomban visszapörgetjük az eseményeket egy-két évre, akkor látható, hogy azokat egyáltalán nem Amerika tervezte meg, hanem ezek a belső ellentmondásokból és feszültségekből keletkeztek. Van egy magyar párhuzam is. 1956-ot sem Moszkvában vagy Washingtonban főzték ki Magyarország számára, hogy itt milyen forradalom vagy lázadás alakuljon ki. Mint ahogy ezt az előttünk járó lengyeleknél sem tették meg. A belső történelmi folyamatok következtében alakultak úgy a dolgok, ahogy alakultak. És ez még a feltételekre is igazak. Hiszen most 2011-ben is elsősorban a magyar társadalom a fő felelős azért, hogy ilyen állapotban vagyunk. Csak egy példa azoknak, akik nem akarnak még a szemüknek sem hinni. 2010-ben nem Amerika és a Moszad tervezte azt meg, hogy a Fideszre 2.7 millióan szavazzanak. Ezért ami itt történt az elmúlt húsz évben nem lehet okolni sem Moszkvát, sem Washingtont. Ezért csak magunkat okolhatjuk, ezért csak a magyar társadalom a fő felelős. Kép: Amerika már nem tudja kézzel rángatni az afrikai és közel-keleti országokat, ahogy azt korábban tette
