TÉVES HELYZETMEGITÉLÉS KÍNÁRÓL
(Megjegyzésünk kékkel közbeszúrva)
Az egyiptomi – vagy tunéziai, jemeni, szaúdi és a többi – zsarnokság és a kínai rendszer között jóval nagyobbak a különbségek, mint a sokszor erőltetett párhuzamok. Elsősorban: ellentétben a Közel-Kelet megannyi despotáival, a kínai vezetés első számú célja nem gyurcsányista, azaz nem a saját és környezetének meggazdagodása a nép kizsigerelése révén, hanem országuk naggyá tétele. (ebből csak az ország naggyátétele az igaz, de ott is a korrpupció, a hivatali és állami csalások, visszaélések igen nagyok és ott a cégvezetők, állami vezetők kommunisták többségében.)Évente emelnek ki száz és száz milliókat a szegénységből; egészséges jövőképük Kína gyarapodását szolgálja és szintén egészséges nacionalizmusuk egyik célja, hogy Kína népe büszke lehessen országára. (a kínai kommunista vezetést nem a nép jóléte érdekli, hanem a birodalmi érdek)Mely törekvésben szintén sikeresek. Ugyancsak ellentétben a közel-keleti zsarnokságokban elterjedt mérhetetlen korrupcióra, Kínában a korrupció ellen harcolnak olyannyira, hogy évente több korrupt politikust és üzletembert végeznek ki. (Csak egy töredékét végzik ki a csalóknak, azokat is csak elrettentő példaként, Kínában fegyelmező, átnevelő munkatáborok vannak, amit a nyugati sajtónak nem mutatnak meg) Kínában – és ez szintén különbség – egy mind erkölcsösebb társadalmat kívánnak létrehozni (a kommunista és birodalmi szellemet nevelik a gyerekekbe, ami ott államvallás) és ezért is teszik az iskolákban kötelezővé Konfuciusz morális tanait. (A kínai életmódban és hagyományokban a konficiuszi tanítás eleve benne van, aminek az a lényege, hogy az egyes ember semmi, egy nulla, csak a népi közösség érdekei számítanak és ezt a 40 milliós kínai kommunista párt határozza meg) A Nyugat bánatára a kínai autokrácia népszerű. Nagyon népszerű. Olyannyira, hogy Kínában jóval több híve van a fennálló rendszernek, mint a demokráciának, amelynek napi működését és annak eredményeit láthatják Amerikában is, ahol – hasonlóan hozzánk – emberek százezrei vesztik el házukat és költöznek az autópályák felüljárói alá. (az átlag kínai nem mer és nem akar soha lázadni, mert ő egy porszem és semmiféle társadalmi szerveződést ott nem engednek meg, a közel 60 milliós keresztényeket üldözik, Mao alatt megelégedtek napi egy tányér rizzsel, most már a tv-nél és mobilnál tartanak, de a netet szigorúan ellenőrzik és a lakosság közül 800 millióan még mindig paraszti életmódban vannak, igen nagy szegénységben) A kínai vezetők viszont nagy örömmel szemlélik azt, ami Egyiptomban és általában a Közel-Keleten lejátszódik, ugyanis a demokratikus folyamatok révén ott már nem feltétlen Amerika-barát kormányok jönnek létre, ami Pekingnek stratégiai áldás. (Kínának minden olyan ország hasznot hoz, amelyik az amerikai érdekkekkel ellenkező. Rólunk magyarokról jól tudják, hogy itt cionista, Amerika-bérenc vezetés van, de őket ez üzleti szempontból nem érdekli és a kínaiak a zsidókkal nagyon jól együttműködnek, még Izraellel is.) (barikad, részlet) Kép: kínai díszszemle
Pekingben rendőrök súlyosan bántalmazták egy emberjogvédő aktivista ügyvédeit
Pekingben rendőrök előállították, majd súlyosan bántalmazták egy kínai emberjogvédő aktivista ügyvédeit - közölte egy jogász csütörtökön. A házi őrizetben tartott, 39 éves, vak Csen Kuang-cseng (Chen Guangcheng) négy évet töltött börtönben, tavaly szeptemberben szabadult. Hivatalosan rongálásért és a közlekedés akadályozásáért ítélték el. De voltaképpen "bűne" az volt, hogy nyilvánosságra hozta: Santung (Shandong) kelet-kínai tartomány vezetői nők ezreit vetették alá sterilizálásnak vagy abortusznak. Ügyvédei egy pekingi étteremben munkaebéd keretében tartottak megbeszélést, amikor a rendőrök rájuk törtek, elvitték és brutálisan megverték őket. Az esetről beszámoló ügyvéd, Teng Piao, (Teng Biao) elmondta: a rendőrök felszólították, hogy ne ártsa bele magát Csen ügyeibe. A South China Morning Post című lap online kiadása szerdán arról számolt be, hogy helyi lakosok külföldi újságírókra támadtak a hét elején abban a kelet-kínai faluban, Tungsikuban (Dongshigu), ahol Csen él. Mintegy tucatnyian durva fellépéssel akadályozták meg, hogy a tudósítók a jogvédő aktivista otthonához jussanak. (MTI)
Nagyjából ilyen a közel másfél milliárd lakosságú Kínának a közvéleménye és hozzáállása a dolgokhoz. Kínát nem szabad európai szemmel nézni. Kínát csak kínai szemmel szabad nézni.