2012. február 6., hétfő

FEBRUÁR 6 – A HÉT LEGJOBB HÍRE

IZRAEL SAJÁT FARKÁBA HARAPOTT  
Rendszeres olvasóink jó egy éve olvashatják az izraeli híreket és találgatásokat arról, hogy mikor támadják meg Iránt? Mi többször rámutattunk arra, hogy ennél a témánál hatalmas propagandáról és szemfényvesztésről van szó, amit nem is annyira Amerika, hanem inkább Izrael szít, de ennek most már vége. Persze az alábbi AP hír lényegét a hazai hírekben elhallgatják. A múlt héten nagy forgalma volt Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőnek a tévékben, mert minden tévé azzal nyúzta, hogy mondja már meg, hogy Izrael megtámadja-e Iránt vagy sem? Nógrádi óvatos ember, nem mer zöldségeket fogalmazni és diplomatikusan csak annyit mondott, hogy egy esetleges izraeli támadásnak 50%-os esélye van arra is hogy támadnak, arra is hogy nem, de azt is hozzátette, hogy Izrael ötpercenként változtatja az álláspontját és nem lehet eligazodni a nyilatkozataikon. Ezzel szemben mi jó fél éve számtalanszor rámutattunk arra, hogy Izrael csak szórakozik a támadás propagandájával, mivel a helyzetük sokkal súlyosabb annál, mint ahogy azt bevallják magukról. Rámutattunk arra is, hogy ebben a kérdésben Amerikának mások az érdekei – főleg most elnökválasztás idején, amikor hatalmas a tét Amerikában - és Amerika nem engedi meg azt, hogy Izrael csak úgy lövöldözgessen és bombázgasson egymaga Irán ellen. Nos, most úgy tünik, hogy kezdenek kijózanodni Izraelben. Amerika beadta nekik a nyugtató injekciót. Úgy tünik Amerika súlya ebben a kérdésben mégis csak döntő és Izrael hiába pattog mint egy nikkelbolha...Miért jött el a döntő változás? Mert Amerika és Izrael (együtt) rájöttek arra, hogy az iráni fegyverzetek és újabb rakétakisérletek ügye fele sem tréfa, beleértve a legutóbbi hadgyakorlatukat is a Hormuzi-szorosnál. Arról megint csak hallgatnak nálunk, hogy Irán ebben a hónapban a második gyakorlatát fogja majd csinálni, ugyanott. Az AP szokásához híven kacsázik a szövegében, mi csak a lényeget vettük ki, amiből kiderül, hogy Amerika és Izrael miért vette le napirendről Irán katonai megtámadását. Persze ezt nem fogják a hírekben ordibálni. A képhez hozzátartozik az is, amit nálunk csak egy hírben mondtak be, hogy Netanyahu miniszterelnök megtiltotta kormánya tagjainak, hogy bármit is nyilatkozzanak Irán megtámadása témájában. Azt már nem mondták a hírekben, hogy mi készetette erre a lépésre a kormányfőt? Mi megmondjuk erre is a választ. Ugyanis a sok ellentmondó izraeli nyilatkozat sokkal több kárt okozott nekik, mint hasznot, de a valódi okok az alábbi AP cikk részleteiben rejlenek. A cikk eredeti címét nem változtattuk meg.
Kép: a közel 14 tonnás amerikai bunkerromboló bomba, AP
CSAK BLÖFF?
  NŐNEK A FÉLELMEK IZRAELBEN IRÁN MEGTÁMADÁSA MIATT
Idegességet okozhat a világ fővárosaiban és a pénzügyi piacokon az a hír, hogy Izrael állandóan Irán megtámadását emlegeti. "Természetesen aggódom, hogy lesz egy katonai konfliktus" -mondja Nagy-Britannia miniszterelnök helyettese Nick Clegg, egy múltheti interjúban. Azt mondta, hogy Nagy-Britannia azért "erőlködik ebben a kérdésben, hogy megoldja ezt bonyolult kérdést nyomásgyakorlással és elkötelezettséggel", nem pedig katonai akcióval. Izrael csak blöfföl? Izraeli vezetők azt állították, hogy Irán folytatja nukleáris fegyverek gyártását az 1990-es évek eleje óta és a védelmi tisztviselők becslései szerint közel van Irán ahhoz, hogy atombombát állítson elő. De ez a kardcsörtető magatartás inkább csak általánosság és csak hangoskodásban nyílvánul meg. Benjamin Netanjahu miniszterelnök gyakran von párhuzamot a mai Irán és a náci Németország között, ami a holokausztot eredményezte. Csütörtökön Ehud Barak védelmi miniszter egy nagy horderejű biztonsági konferencián azt mondta, hogy "nagy globális egyetértés" van abban, hogy szükséges lehet a katonai akció Irán ellen. Egy nappal korábban az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon Izraelbe látogatott és könyörgött Izraelnek, hogy békés megoldást találjanak ki a nukleáris patthelyzetre. Izrael Iránt mint egy halálos fenyegetést látja, de arra kéri Izraelt, hogy Irán elpusztítása azt vonja maga után, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes militáns csoportokat és az iráni rakétatechnológia képes nagyot ütni Izraelen. Pénteken Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah Izraelt egy "rákos daganatnak” nevezte amit ”le kell vágni és ki kell vágni", és azzal dicsekedett, hogy bármilyen csoport támogatásával meg fogja változtatni a zsidó államot. Még egy korlátozott izraeli művelet is elszabadítaná a térségben a harcokat. Irán elindítja a Shihab 3 rakétákat Izrael ellen és a helyi kiszolgálójuk, a Hezbollah Libanonban, és a Hamász a Gáza-i övezetben szintén szabadjára engedi majd a rakétákat Izrael ellen. Az izraeli katonai hírszerzés főnöke, Kochavi Avivban a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Izrael ellenségei mintegy 200.000 rakétával rendelkeznek. Tartós rakétatámadás és rakétatüzelés mellett minden bizonnyal kényelmetlen lenne az élet Izraelben - mondja Barak. Szerinte az áldozatok száma alacsony lenne, talán több száz – ezt sugallta. Irán egy ilyen esetben megpróbálná megtámadni a nyugati célpontokat a térségben, beleértve a több ezer amerikai erőt, az 5. flottát, amelyek az Öbölben tartózkodnak. Egy Izrael elleni támadásnak esetleg más nem kívánt következményei is lehetnek. Egy európai diplomata, aki pakisztáni székhelyén van, aki a névtelenségéhez ragaszkodott, azt mondta, hogyha Izrael megtámadja Iránt, akkor Iszlámábádnak nem lesz más választása, mint az iráni megtorlás megsegítése. Ez felveti a lehetőségét annak, hogy az atomfegyverrel rendelkező Pakisztán is nyomást tudna gyakorolni Izraelre, mivel széles körben úgy vélik, hogy Pakisztánnak jelentős saját nukleáris arzenálja van. A legnagyobb kockázat az, hogy közben haldokló világgazdaság van. Elemzők szerint az izraeli támadás az olajárakat fölvinné igen magasra, hiszen a globális piacok eddig nagyrészt elutasították az izraeli fenyegetéseket, mivel eddig még nem volt "ára" a fenyegetéseknek. Nick Witney, az EU Európai Védelmi Ügynökségének volt vezetője azt mondta: "a politikai és gazdasági következményei egy izraeli támadásnak katasztrofálisak lennének Európa számára", mivel az igen magas olajárak "letaszíthatják az egész EU-t és Németországban is recesszió lenne." Amerikai tisztviselők elismerték azt, hogy a legújabb bunkerromboló bombák nem képesek áthatolni Irán erősen védett földalatti létesítményein. A Pentagon azt kéri a Kongresszustól, hogy adjanak 82 millió dollárt, hogy a 30.000 font (13.600 kg-os) bunker-bombákból többet gyártsanak. Izraeli tisztviselők a konferencián kijelentették, hogy Irán már elegendő dúsított uránnal rendelkezik, ami elég 4 kezdetleges nukleáris bombához és az ilyen fejlett rakéta képes elérni az Egyesült Államokat is. Amos Yadlin, egykori vezetője az izraeli katonai hírszerzésnek, azt mondta, hogy a világ számára szükséges ezt a vitát elmondani erről a kérdésről. "Fennáll a veszélye annak, hogy az eszkalációk elszabadulnának" - mondta. "Izraelnek vissza kellene vonulnia és a legjobb az lenne amit tehetne: Kuss legyen!" (AP alapján, részlet)