LEPUSZTÍTOTTÁK A MAGYAR KIRÁLYI VÁR MŰEMLÉKEIT
A királyi vár és környéke csodálatos módon elég jól túlélte az 1945-ös ostromot, kivéve a várnegyed más részeit, amelyek szinte egészen elpusztultak. A királyi várpalota és a Várkert Bazár elég jól megmaradt. Ezt látva a kommunisták bosszút esküdtek a történelmi magyar műemlékek ellen, hiszen a dicső magyar múltat letagadták és a megmaradt épületeket, szobrokat pedig lerombolták. A Rákosi-korszakban eszükbe sem jutott megóvni a várpalotát, de erre akkor pénzük sem lett volna. Azonban amit a háború nem pusztított el, azt a Kádár-korszak magyarellenes politikája elpusztította. Vagy lebontották azt amit nem lett volna szabad, vagy pedig hagyták tatarozatlanul elpusztulni. Számtalan példa helyett most itt a Várkert Bazár (újabb nevén Várbazár) szomorú története. Most a Fidesz-kormány ezt és általában a várat is szeretné fölújítani. Erről közölt videót az Origo oldal.
Kép: több mint 20 éve minden úgy van megtámogatva, hogy szét ne essen
Kép: igen szép kilátás nyílik innen a pesti oldalra. Most azt tervezik, hogy "rendeltetés nélkül" fogják helyreállítani, pedig ez idegenforgami és szórakozási célra továbbra is alkalmas lenne
Kép: 1960-ban itt nyitották meg az úgynevezett Ifjúsági Parkot, mivel akkor már a nyugati tánczene és később a beatzene egyre jobban tört be hozzánk, minden állami tiltás ellenére is
Kép: a 60-as évek elején még csak tánczenét adtak itt és az egész területet a KISZ felügyelte
Kép: a képen is jól látszik, hogy akkor még az épületek jó állapotban voltak, az igazi romlás a 80-as évek elején következett be, itt még a 60-as évek eleje
Kép: itt is látszik, hogy egy hagyományos tánczenekar játszott, ahol az énekes elöl volt. Lényegében ez volt abban az időben az egyetlen nagyobb zenés-táncos hely és igen megszerették a szép környezet miatt
Kép: 1970-ben ez volt a hely bejárata, erős vaskorlátokkal, szöges rácsokkal, szigorú ellenőrzés mellett, mivel a beatzenekarok már a 60-as évek közepétől itt játszottak sok ezres, tomboló tömeg előtt
Kép: 1900 körül ilyen volt az Ybl Miklós által tervezett Várkert Bazár
Kép: a 80 -as évek elején ilyen volt a főépület. Ettől jobbra a földszinti részen hatalmas termek voltak, ezeket szobrászművészeknek adták ki bérbe, akik egészen a bezárásig ott dolgoztak
Kép: jelenleg ehhez hasonló állapot lehet
Kép: az 1900 körüli vár képe, amit Hauszmann Alajos tervezett még az 1896-os évek körül épült neobarokk stílusban, a világ egyik legszebb épülete volt az akkori Erzsébet-híddal együtt
Kép: jól látható az 1945 tavaszán hogyan maradt meg a vár épülete. Még a kupola is elég jól megmaradt, de itt már a vasszerkezetét lebontották. Ilyen állapotban volt a vár egészen az 1960-as évek közepéig. A képen a Vigadó-tér látható, amint a Vigadó előtt fölavatják a szovjet katonai emlékoszlopot, a tetején egy szovjet repülőgép makettje volt. Ezt 1956-ban lerombolták és utána csak egy vörösmárvány oszlopot csináltak, szovjet feliratokkal. Ez kitartott 1990-ig, utána több évvel eltüntették az oszlopot és visszaállították oda azt a szökőkutas szobrot, ami a háború előtt is ott volt
Kép: a legnagyobb bűnt a Kádár-korszakban követték el, amikor a várpalotát a 70-es évek elején följavították, de teljesen megváltoztatták az eredeti kinézetét, főleg ezzel a ronda kupolával. Ugyanezt tetták az Erzsébet-híddal is, aminek a roncsai jól megamaradtak, azt is vissza lehetett volna állítani, de helyette 1964-ben egy olyan hidat adtak át a helyébe, ami nem illik bele a történelmi pesti hidak közé. Jellemző a kommunista rendszerre, hogy milyen intézményeket csináltak a királyi vár épületeinél: "A Budapesti Történeti Múzeumot 1967-ben az E épületben, a Munkásmozgalmi Múzeumot az A épületben és Magyar Nemzeti Galériat a B-D épületben 1975-ben, a Országos Széchényi Könyvtárat 1985-ben az F épületben nyitották meg. A Munkásmozgalmi Múzeum 1989-ben megszűnt és annak helyére került 1991-ben a Ludwig Múzeum. A Ludwig Múzeum 2005-ben a Művészetek Palotájába költözött át, kiállítói tereit a Nemzeti Galéria vette át." (wikipedia)
Okvetlenül meg kell jegyeznünk, hogy a királyi várat más rendeltetésre nem szabad használni. Nem való oda, sem a nemzeti galéria, sem más múzeum. A Széchenyi Könyvtárat is szükséghelyzetben vitték oda, mert akkoriban nem volt más nagyobb épület erre, de az sem való oda.
Kép: itt pedig az MTI képén az Orbán-kormány tervei az átalakításról. Ezen már úgy látszik mintha a vár kupolája az eredeti formájára hasonlítana. Lehetséges, hogy voltak olyan magyar építészek, akik kitartottak az eredeti forma mellett és még az épület tornyai is az eredeti formájukat nyerik vissza. Liftekkel és mozgólépcsővel javítanák a följutást a várba
