MÁJUS 2 – MILYEN ERŐK HASZNÁLTÁK FEL RÓZSÁT?

AZ ALÁBBI NYILATKOZAT MEGVÁLASZOLJA AZT A KÉRDÉST, HOGY KIKNEK VOLT SZÜKSÉGE TERRORISTÁKRA BOLIVIÁBAN

"A művelet csak 50 másodpercig tartott"

César Navarro (képen) az egyike azoknak a hivatalos vezetőknek, aki a legjobban tisztában van a Rózsa-üggyel. 2009-ben elnöke volt a Többpárti Bizottságnak, amely vizsgálta az ügyet. A most szociális mozgalmakat összehangoló miniszterhelyettes erről egy átfogó párbeszédet tartott a közelmúltban április 20-án, amikor elmondta, hogy mi is történt. A kormány úgy látja nagy vállalati csoportok tolták előre a militáns Eduardo Rózsat, ám két évvel később sikerült azonosítani ezeket a vezető támogatókat. Navarro elismerte, hogy birtokában van annak az ismeretnek, amikor kiderült az, hogy 2009. április 16-án tüzet nyitottak ebben a műveletben a Las Americas szállodában és ez a tűzharc mindössze 50 másodpercig tartott. Azonban, akkor Evo Morales elnök Cumana-ban volt (Venezuela), aki azt mondta, hogy a Las Americasban egy fegyveres csata volt, ami legalább fél óráig tartott, amikor az öt terrorista gyanúsítottból végül hármat lelőttek. Ezután nyílt párbeszéd kezdődött és sok adatot mondott el. (Alább az újság kérdez és Navarro válaszol. A szerk.)

Már két évvel ezelőtt történt a "szeparatista terrorizmus" esete a rendőri beavatkozással. Ettől kezdve a mai napig milyen kép alakult ki a kutatásról?

Azt hiszem fel kell osztani három fázisát a kutatásnak. Az első szakasz abból állt, hogy kiderítsék, hogy kik voltak alapvetően azok akik Európából érkeztek hazánkba? Nem csak azt tudjuk, hogy idejöttek, de azt is tudjuk, hogy kik voltak. Egy zsoldos válogatás nélkül öl. De Rózsa és azok, akik vele jöttek, nekik volt egy ideológiai motivációjuk. Ez egy fontos pont, ami egyértelművé tette, hogy Rózsa Flores kapcsolatban volt a jobboldali formációkkal. Arra a kérdésre, hogy miért megy Bolíviába Rózsa, a Kepes-filmben azt mondja, hogy Bolivia önállóságának és függetlenségének megvédése miatt megy, ami azt jelenti, hogy neki komoly tapasztalatai voltak már a balkáni háborúból. Katonai tapasztalata volt neki. Amikor a balkáni háború véget ér a szeparatizmussal (elszakadással) ő ennek a közvetlen szereplője egy szervezetben, egy félkatonai csoportban. Ezért nincs kétségem afelől, hogy a Rózsa azért jött ide, hogy találkozzon azokkal akiknek szakadár céljaik voltak. A második szakaszban meghatároztuk a hálózatot, amelynek a része Santa Cruzban volt. Rózsa itt nem volt ismert, ezért titokban gyűjtötte be az adatokat. Valaki kifizette azért, hogy a braziliai folyosón bejöjjön és utasította, hogy vegye fel onnan, hogy bejusson Bolíviába. Tehát ezért keringett különböző nevek alatt. Beállította az akciócsoportokat, akik kapcsolódtak a hatalmi központokhoz a kelet-bolíviai Santa Cruzban, tehát ő nem volt benn a társadalomban.

Amikor azt mondja hogy magok voltak, nem tudjuk megérteni, hogy mindenki részt vett ebben. Vajon tényleg az mindenki benne volt, vagy csak néhányan?

Például vannak olyan külső tagjai ennek a szervezetnek mint az ellenőrzési szövetség tanácsa Santa Cruzban és a vezetőik, akik megszervezeték az Expocruz. (a Santa Cruz-i Expo kiállításról van szó, ahol Rózsa és bandája irodákat, raktárakat kapott. A szerk.) Nem hagyható figyelmen kívül, hogy hozzájuk kapcsolódnak még a Civil bizottság tagjai Santa Cruzbóé, Yoyo Balcazar. De nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes jelentős gazdasági csoportok tagjait sem mint pl. Guido Nayar, a FEGASACRUZ-tól. Ezek a magok voltak a kapcsolatok akik Rózsát idehozták, azért, hogy a hálózat meglegyen. A harmadik elem a cél. Ha megnézzük a dokumentációt, egyértelmű az, hogy voltak olyan katonai céljaik Rózsa csoportjának, aminél felmerül az, hogy mit kerestek ezek Santa Cruzban? Mi az amit ők megvédeteni akartak? És miket akartak ezek megtámadni? És miket érdemes megtámadni nekik? És miért volt a tervükben 3 000 központ? Ahol a nyugati bevándorló fegyveresek a végén megcsinálták volna a változási folyamatot.

A többpárti bizottságnál az akkori belügyminiszter, Alfredo Rada azt mondta, hogy a legfontosabb cél az, hogy elfogják, felkutassák a pénzalapokat. Mi történt? Megtalálták az adományozókat?

Tudjuk, hogy kik is voltak ők, az adományozók, de még meg kell mondani a nevét azoknak, akik ezek voltak. Azt mondom, hogy sokkal bizonyosabban. A pénzember csoport egyértelműen a La Torre volt (a Torony, a szerk.). Ez nagyon világos.

De a Toronyra nem mint gazdasági csoportra, hanem mint egy politikaira csoportra gondol?

Nem. Nézze! Az egyik ilyen tag, aki a Torony hivatalos csoportjában volt, Luis Orlando Justiniano, aki azt mondta, hogy 2000 dollárt fizetett. És mielőtt megidézték a többpárti bizottságba, akkor Justinianus elmenekült az országból. Tehát az a következtetésünk, hogy ő is a pénzelő csoport egyik tagja volt. A Toronyt azért hoztak létre, hogy ez egy olyan fórum legyen ami elemzi és kezeli a gazdasági erőforrásokat Santa Cruzban. A Torony nemcsak hatalmi csoportokból állt, hanem állampolgárok is hozzájárultak ehhez, legalább 20-an. Sokan hittek az autonómiájukban.

Santa Cruzban azt mondják, hogy a Torony a választások és népszavazások miatt jött létre. Egy olyan csoport volt ez, ahol a különböző szereplők a politikai kampányokban vettek részt.

Pontosan.

Szóval, milyen pontok torzították el a Torony munkáját a politikai kampányban?
Volt ennek egy másik erőforrás-felhasználás célja is, az autonómiának. Az autonómia terve mélyen gyökerezik Santa Cruz számos területén. 2006-ban bebizonyították, hogy több ezer, ezer, ezer és ezer Santa Cruz-i egyet értett az autonómiával. Most más célra használták ezt fel. Mint politikai eszközként, konfrontációra a kormánnyal szemben és egy politikai eszköz volt nekik, hogy a területet elszakítsák Boliviától.

Amikor arról beszél, hogy kik és hányan? Akkor tudják, hogy kik is ők?

 Mi ez a csuklás Santa Cruzban? Ez egy jobboldali vállalati blokk. Először is, egy erős gazdasági blokk. Most ezek a munkáltatók nem mutatják magukat olyannak mint egy erős gazdasági csoport, hanem úgy mint egy civil bizottság. Nem mutatják be, hogy a CAO (Keleti Mezőgazdasági Kamara.) valójában micsoda. Ilyen alak pl. Antelo (Sergio Antelo Gutierrez, akit beidéztek, hogy tanúskodjon az ügyben mint alperes a Rózsa ügyben). Vajon Antelonak van köze Germain Antelo szenátorhoz? Nincs semmi köze. Abszolút. Ez volt a módja annak, hogy nyilvánosságra hozzák a javaslatát a kereskedelmi médián keresztül. A CONALDE találkozók az Unitel hálózatot képviselik, PAT, Red Uno, ami élőben megy. Ezek a csoportok voltak akik a Santa Cruz-i Ifjúsági Unióra nyomást gyakoroltak, hogy csináljanak munkabeszüntetést, verekedéseket, fenyegetéseket és agressziót. Szóval, a gazdasági körök, politikai és intézményi, médiacsoportokkal együttműködtek a vállalatcsoportokkal. Ez működött. Az ő szempontjuk az volt, hogy az autonómia terv egy összeesküvés lesz valójában Evo Morales ellen. A politikában semmi sem véletlen, semmi szín alatt. Semmi sem angyali vagy valami ritka és elvont. A politikában mindig vannak világos célkitűzések, explicit vagy implicit. (Nyíltak és rejtettek. A szerk.) A Santa Cruz-i autonómia kifejezetten absztrakt módon zajlott le, mert Santa Cruz soha nem kampányolt a tartalomról, hogy milyen autonómiát is akarnak. Az ő céljuk az volt, hogy a politikai szerepvállalást a tanszéken csinálják. Tehát az első lépés az volt, hogy megnyerjék a prefektúrát. A második az volt, hogy megszilárdítsák a politikai hatalmat Santa Cruzban, hogy Ruben Costas gyakorolhassa a hatalmat az államon belül. Az implicit (rejtett) céljuk az volt, hogy megtörjék az átalakulási folyamatot, amely élén Morales elnök van. Ezek általában radikalizálódtak és kerestek egy fegyveres csoportot, hogy megvédjék Santa Cruzt, s ehhez kellett Rózsa nekik. (lostiempos, részlet és kép) Kép: Rózsa