SZÁLASI FERENC 114 ÉVE SZÜLETETT KASSÁN
Kassán és a Felföldön emlékezünk az Első Magyar Munkásra, akinek köszönhetöen szülövárosa aránylag legtovább, 1945. január 19-ig volt magyar. Debrecen, Szeged már 1944 őszén elesett, s a föváros körül majd egy hónappal korábban bezárult a gyűrű. Nem jöhetett haza, a Mária utcai szülőházába. A szlovák emlékező pap, Harcsár Anton: „Kassán éltem” (2004) című .könyvéből az objektivitásra törekvő magyaroknak is ajánlatos a napról-napra leirt utolsó fél évünk eseményeit Kassán keresztül megismerni. A felkészültséget, a korrektséget, a szervezettséget és nemutolsó sorban a magyar erőt! Március Idusán a csallóközi Bősön a Bocskayak, a Rákócziak...., szabadságharos hőseink sorába sorolta az ünnepi szónok a Nemzetvezetőt, megtoldva kiemelkedésével, minden addigi idők legszörnyűbb titáni küzdelmében. Hihetetlenül hatalmas volt hűsége katolikus hitéhez is. A három T-je ma is mottóként üzen véghetetlenül mozgósitó erővel. A Teljes felelősség Teljes tudatának Teljes hiányát vágta azok szemébe, akik a gyávaságot és a hazaárulást választották. Jaross Andornál, aki korának legnagyobb hazafija volt, kevesebbet küzdhetett szülőföldjéért, a felföldiekért, mert alig 20 évesen a frontról hazajövet a csehek miatt elüldözött 138 ezer nagyrészt vagonlakókkal együtt maradt, a megcsonkitott Hazában. Nagyapám (1898-1981) elüldözött öccse az üldöztetés ellenére is párnák közt halhatott meg fővárosunkban. 2011 elején egyre bizonyosabban látható az, hogy Szálasi Ferenc (1897-1946) és Jaross Andor (1896-1946) rövid életük csúcsára értek és vállalt mártirságuk okán az örök magyar nemzeti panteonban rangos hely illeti meg őket. (Zilizi Tihamér) Kép:Jaross Andor jobbra
