Január 11., csütörtök
Lakásunk ujabb aknarepeszeket kapott, és a nemrég beszegezett ablakok kilyukadtak. A repülőgépek egész nap bombáztak. Vermes tanár ur bátyám V. emeleti lakásában az erkély mögül figyelte a távoli becsapódásokat. Én is kimentem az erkélyre, és egy órán át figyeltem az Erzsébet hid és Gellérthegy környékének bombázását. Egy csoportban 17 Martin bombázó támadott, és heves német légelhárítás dacára dobálta le bombáit. Nagyszerü kilátás nyilt a Gellérthegyre. Pontosan láttuk az apró bombák hullását, a becsapódás pillanatában hatalmas füstfelhőt, és csak néhány másodperc mulva ért ide a tompa dörrenés hangja, és remegett meg az erkélyajtó és az ablakok. Órával mértük az időt, és számítottuk a távolságot. A gépek mindig ugyanazt a vidéket bombázták szakadatlanul. (folytatjuk) Kép: Ferencváros bombázása
TÖBB VOLT AZ ÁLDOZAT
Az első átfogó becslésben a Magyar Statisztikai Szemle 1946. évi 1-6. számában 16 000 főre teszi a bombatámadások során életüket vesztettek számát. (Ezen belül Budapest bombatámadásai során a polgári áldozatok száma 3000 fő). Az 1944-i határokon belül hazánk 3122 városa közül 1024-et (32,8%) ért bombatámadás! A többi európai országgal összevetve, a magyar áldozatok száma, a polgári lakossági veszteség aránylag alacsony. Ez a tény egyértelműen a magyar légoltalom hatékonyságát jelzi, még akkor is, ha a bombatámadások ereje lényegesen gyengébb volt, mint pl.: a Németország elleniek. Valamennyi tényező figyelembevételével is egyértelmű tényként könyvelhető el, hogy a légoltalom eredményesen használta fel azt a rendelkezésre álló időhaladékot, hogy „csak” 1944. áprilistól bombázták hazánkat a szövetségesek. Hibáival együtt is életképes óvóhely-rendszert építettek ki, és a védelem többi módszerét – riasztás, kitelepítés, álcázás, felkészítés stb. – jól és idejében alkalmazták. A légoltalom, mint szervezet megfelelt a követelményeknek, és számottevően csökkentette a légitámadások áldozatainak számát. (infovilag, részlet) Kép: Csepel bombázása 1944 nyarán a Gellérthegyről nézve
Csak Érsekújvár bombázásánál, amit az angol-amerikai gépek követtek el, több mint 4 ezren haltak meg. Az kifejezetten a lakosság elleni terrorbombázás volt. A történészek mind a mai napig hallgatnak erről a témáról.
