ORSZÁGOS HÍREKBEN ISMERTETTÉK
Emlékezés a budavári kitörésre
Kép: tudósítónktól
Hungarista és neonáci fiatalok "a nemzeti szocializmust éltetve" emlékeztek a 67 évvel ezelőtti budavári kitörési kísérletre szombat délután Budapesten, a Normafánál. A többségében fekete dzsekit, fehér fűzős bakancsot viselő, kopaszra nyírt résztvevők "jelképes hadrendbe" álltak a XII. kerületi Normafánál, a Jánoshegyi út végénél lévő parkoló mögötti réten egy fekete molinó mögött, amelyre németül az volt írva, "védd a nemzeti szocializmust". Az ott összegyűlt mintegy négyszáz ember közül többen külföldről érkeztek. A számukra hagyománnyá vált rendezvényt azért tartották, hogy megemlékezzenek 1945. február 11-éről, amikor a budai Várban rekedt német és magyar katonák megpróbáltak kitörni a szovjet hadsereg ostromgyűrűjéből. Az általuk "becsület napjának" nevezett eseményen angolul, németül és magyarul is felszólaltak. A magyar szónokok a nemzeti szocializmust éltették és "a fehér faj" felsőbbrendűségét hirdették, illetve a "cionista hatalom" elleni harcra buzdították elvbarátaikat. A megemlékezés végén megkoszorúzták a kitörésben elesett katonák jelképes sírját, egy általuk vitt fakeresztet, amelyre egy világháborús német katonai sisakot tettek. A fejfára azt írták: vér és becsület. A Normafánál tartott megemlékezés előtt a budai Várban, a Kapisztrán-emlékműnél tartottak hasonló megemlékezést. A rendezvényen rendőri intézkedés nem volt.(MTI)
RÉSZLETEK AZ EMLÉKBESZÉDEKBŐL
Felszólalásában Incze Béla, a HVIM vezetőségi tagja kiemelte, hogy a védők nem menekültek, nem visszavonultak, hanem támadtak, és hogy nekünk is ugyanúgy támadnunk kell az ostromból, amit ideológiailag vontak körénk. Mint kifejtette, ehhez először saját sorainkban kell rendet tenni, például mindenkinek le kell vetkőznie a liberalizmus általi behatásokat. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg szóvivője is a sötétség elleni harcot emelte ki, illetve a harcra való felkészülés fontosságát. Tyirityán szerint háborús bűnöket nem a hős védők követtek el, hanem az azóta uralkodó világrend, pl. Kabulban, Bagdadban, vagy éppen Drezda bombázói, vagy Budapest eleste után a vörös hordák, akik nőket, asszonyokat, lányokat erőszakoltak meg, sebesülteket lángszóróztak, és fosztogattak, raboltak könyörtelenül. Lantos János, a Pax Hungarica Mozgalom képviseletében önmagához képest visszafogott, de ugyanolyan tartalmas beszédet mondott el. Szerinte a II. világháború elvesztésével egy normális kort vesztettünk el, ahol volt erkölcs, rend, fegyelem, de azóta csak beteges, deviáns tendenciák vannak kultúrmocsokkal megtámogatva. Szabó Tamás, a Nemzeti Forradalmi Párt elnöke meghirdette, hogy a fő céljuk nem más, mint a Becsület Napját állami szintű, nemzeti töltetű ünnepséggé tenni. Egy német és egy horvát bajtárs is felszólalt, tanújelét adva, hogy a kitörés összeurópai esemény volt, amely minden fehér európai számára példaértékű esemény. A rendezvény méltóságteljesen, katonás fegyelemben zajlott le, és a hideg ellenére körülbelül 300-400 büszke, többségében fiatal vett rajta részt.
(Szent Korona Rádió)
