ÚJ TAVASZI SEREGSZEMLE
AZ APOSTOLI MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN
Kép: a Szent Koronás-címer a Szavolyai Jenő szobor talapzatán, amelyet a rárakódott koromtól meg kéne tisztítani az illetékeseknek
Mint azt korábban hírül adtuk, királyságunk kormányzója a várbeli Szavoyai Jenő (1663-1736) szobra előtt tartott országértékelő beszédet, a hatalmi helyzet állásáról. A híres 1956-os cikkcím valóban igaz 2012-ben is. Ez volt a tavasz első igazi napja, olyan ragyogó napsütésben és tiszta levegőben, hogy a budai hegyektől kezdve a Pest-környéki hegyek is mind-mind tökéletesen látszottak szabad szemmel, a vár tetejéről, február 29-én. A rendezvány két órára volt meghirdetve és lám a gondos rendőrség is megjelent fél kettőkor egyszem járőrkocsival, jó távolra félre húzódva. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Azt tudjuk, hogy a rendőrség külön részleget működtet olyan célra, hogy egy rakás rendőr - akik a valódi és ismert bűnözőket üldözhetnék - csak az internetet olvassa egész nap, véresre mart szemekkel. Ha van aljasság Pintér rendőrsége részéről, akkor ez az. Mi a fenét kerestek a várban, ahol pár tucat nemzeti magyar tartott egy kis összejövetelt? Ugyan kire vagy kikre lehetett ez veszélyes valamiben is? Vagy Pintér lezüllött, bűnöző rendőrsége már a szavaktól is retteg? Úgy tünik, hogy igen. Ám az internetet nemcsak a szervek olvassák, hanem a gennyes zsidótévék és zsidórádiók is, ugyanis magyar tévé és rádió még 2012-ben sincs az országban. Jellemző, hogy a nemzetinek hazudott Echo-TV sem tolta oda a képét és a minden lében kanál HírTV sem. Nem baj. Jobb is, hogy nem rontották ott a tiszta magyar levegőt, azért a hírek tovajutnak majd. Lényeg a következő. Mintegy hatvan érdeklődő és szimpatizáns jelent meg a rendezvényen, ahol a késés bántó volt, mert ilyet nem szabad csinálni. Ha valamit meghirdetnek, akkor annak akkor és ott pontosan kell kezdődni. Mese nincs. Megvárakoztatni a közönséget nem illik. Borbély József kormányzó lényegében azokat a dolgokat mondta el ami a honlapján is tanulmányozható. Ha a cél nemes, akkor ehhez megfelelő eszközöket is kellene választani, ugyanis az igazság kimondása önmagában nem elég, ha nincs mögötte politikai erő. Ez pedig csak bejegyzett és szervezett erő lehet, akik a kitűzött célokat ismertetik, terjesztik és gyűjtik a támogatókat. Spontán módon, szájhagyomány útján nem oldható meg semmi. Főleg nem 2012-ben.
Kép: Horthy Miklós 1920. március 1-én a parlament folyosóján, amikor indul a kormányzóvá választásra a nemzetgyűlés üléstermébe. Balra mögötte Prohászka Ottokár püspök, jobbszélen a Nemzeti Hadsereg különítményesei, akik akkor szerepeltek utoljára, balra a fővárosi rendőr tiszteleg
Mellesleg 1920-ban Horthy Miklós nem önjelölt kormányzó volt, hanem több jelölt neve is fölmerült, többek között Prohászka Ottokár püspök neve is, aki ezt a jelölést nem vállalta el Horthy korábbi érdemei és biztos esélyessége miatt. Miért lett Horthy kormányzó? Ez sem egy hasraütésszerű gondolat volt. Mivel törvényesen visszaállították a Szent Korona államát, amit az 1918-as vöröspatkány eltörölt, ezért a királyságnak király kellett volna, aki utoljára Habsburg IV. Károly volt. Igen ám, de Károly 1918-ban önként lemondott a trónról és eltávozott az országból, mint egy menekülő patkány. Így két pártra szakadt az ország. Voltak a Károly-pártiak, akiket akkor "karlisták"-nak neveztek, mivel Károlyt szerették volna a trónra és voltak a "szabadkirály választók", akik magyar jelöltek akartak a trónra. Amíg ez a vita nem dőlt el, addig Horthyt kormányzóvá választotta a nemzetgyűlés. Ezen már a két későbbi "királypuccs" sem változtatott, amikor Károly erőszakosan szeretett volna visszajutni a trónra. Tehát Horthyt a nemzetgyűlés választotta kormányzóvá, mint ahogy 1944-ben Szálasi Ferencet is a nemzetgyűlés választotta "nemzetvezető"-vé, ami akkor a kormányzói tisztségnek felelt meg.
Mellesleg 1920-ban Horthy Miklós nem önjelölt kormányzó volt, hanem több jelölt neve is fölmerült, többek között Prohászka Ottokár püspök neve is, aki ezt a jelölést nem vállalta el Horthy korábbi érdemei és biztos esélyessége miatt. Miért lett Horthy kormányzó? Ez sem egy hasraütésszerű gondolat volt. Mivel törvényesen visszaállították a Szent Korona államát, amit az 1918-as vöröspatkány eltörölt, ezért a királyságnak király kellett volna, aki utoljára Habsburg IV. Károly volt. Igen ám, de Károly 1918-ban önként lemondott a trónról és eltávozott az országból, mint egy menekülő patkány. Így két pártra szakadt az ország. Voltak a Károly-pártiak, akiket akkor "karlisták"-nak neveztek, mivel Károlyt szerették volna a trónra és voltak a "szabadkirály választók", akik magyar jelöltek akartak a trónra. Amíg ez a vita nem dőlt el, addig Horthyt kormányzóvá választotta a nemzetgyűlés. Ezen már a két későbbi "királypuccs" sem változtatott, amikor Károly erőszakosan szeretett volna visszajutni a trónra. Tehát Horthyt a nemzetgyűlés választotta kormányzóvá, mint ahogy 1944-ben Szálasi Ferencet is a nemzetgyűlés választotta "nemzetvezető"-vé, ami akkor a kormányzói tisztségnek felelt meg.
A törököket kiverő csapatok vezérének szobrát a kor egyik legnagyobb magyar szobrásza, Róna József alkotta 1899-ben. A talapzaton látható, hogy a hadvezér neve olvashatatlan a lekopott betűk miatt. Látható a Szent Korona, mint a királyság jelképe. Ugyanakkor a homlokzati timpanon fölött egy üres rész van. Itt volt a háború előtt a magyar királyság címere, amit a kommunista banditák a vár felújításakor már nem tettek vissza és erre 20 év sem volt elég az I. kerületi önkorányzatnak. Innen üzenjük a bűnöző önkormányzatoknak, hogy a szobor feliratát hozzák helyre és a szentkoronás címert is tegyék föl a homlokzatra. Képen a rendezvényre gyülekezők
Kép: a magyar gyülekezők mellett több japán és más külföldi is végignézte a rendezvényt
